A Város- és Faluvédõk Szövetségének alapszabálya

a korábbi és az 1997. évi CLVI. tv. alapján történt módosításokkal

egységes szerkezetben, az utolsó módosítások elfogadásának idõpontja: 2005.április 30-a (a módosítások vastag betûvel nyomtatva)

I.

Általános rendelkezések

1. §.

A Szövetség neve: Város- és Faluvédõk Szövetsége (Hungaria Nostra)

rövidítve: VFSZ

pecsétje: köralakban a neve, közepén: Budapest

2. §.

A Szövetség azoknak a társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek, bizottságoknak, baráti köröknek (a továbbiakban: tagegyesületek) az önkéntes társulása, amelyek önálló mûködésük során, saját területükön, a Szövetséggel azonos célokért tevékenykednek.

A Szövetség az 1989. II. tv. alapján mûködõ, önálló jogi személy.

A Város- és Faluvédõk Szövetsége társadalmi szervezet, amelyet a Fõvárosi Bíróság 108. sorszám alatt nyilvántartásba vett.

3. §

A Szövetség célja a magyar települések, természeti és épített értékeinek védelme, a magyar tájhoz, a történelemhez, településszerkezethez illõ fejlesztése, szépítése, csinosítása a helyi hagyományok, kultúra feltámasztása, gyarapítása.

A Város- és Faluvédõk Szövetsége a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. Törvény V. fejezet 26.§ c.) pontja szerinti alábbi közfeladatokat látja el:

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. mûemlékvédelem,

9. környezetvédelem,

11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

A Város és Faluvédõk Szövetsége átvállalja olyan közfeladatok ellátását amelyekrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, így az alábbi jogszabályhelyekben felsorolt feladatokat látja el:

• Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a Magyar Köztársaság kötelezettségei közül a

18.§ -ban meghatározott, az egészséges környezethez való mindenkit megilletõ jogérvényesítésében közremûködik,

68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápolását,

70/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja az épített és a természetes környezet védelmét.

• A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

8. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat feladataként meghatározott településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetõ fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása feladatok ellátásában tevékenyen részt vesz az épített és természetes környezet értékeinek felkutatásával, megmentésére tett javaslattal, anyagi források feltárásával, az erre vonatkozó munka ösztönzésével, és megszervezésével ugyancsak jelentõs szerepet vállal a közösségi tér biztosítása; közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek megõrzése területén.

70. § (1) bekezdésében meghatározott, a megyei önkormányzat kötelezõ feladatai közül a Szövetség gondoskodik különösen az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a teljesítésükben részt vevõk tevékenységének összehangolásáról.

• A köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. tv.

• 85. § (1) által a települési önkormányzat képviselõtestületének feladat- és hatáskörébe sorolt feladatok közül közremûködik

• a) a helyi jelentõségû természeti érték védetté nyilvánításában;

• b) a helyi jelentõségû természeti érték megóvásáról, õrzésérõl, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történõ gondoskodásban.

• A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

12.§ (3) bekezdése az állami szervek és az önkormányzatok kötelességévé teszi a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel hozzáférhetõvé tenni, és a megfelelõ tájékoztatást megadni, e tevékenységben a Szövetség közremûködik.

38. § által a környezetvédelem állami feladatai közé sorolt feladatok közül különösen az alábbiakban vesz részt a Szövetség:

g) a környezet állapotának, mennyiségi és minõségi jellemzõinek feltárása, terhelhetõsége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendõ állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;

h) a környezetvédelem kutatási, mûszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és mûvelõdési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minõsítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;

42. § A környezetvédelemért felelõs miniszter feladatai közül

a Szövetség elemzi és értékeli a környezet állapotát és védelmének helyzetét, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerû fejlesztésének tapasztalatait, a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelõzését.

A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény

- 4.§ -ában foglalt, mindenkit megilletõ jog biztosításában közremûködik. Ennek érdekében saját eszközeivel is hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok megismerhessék a kulturális örökség javait, gyarapíthassák mûveltségüket. Segíti kulturális örökséget védõ, megismertetését célul tûzõ, közmûvelõdési célú közösségek létrejöttét, szorgalmazza és támogatja kulturális célú közösségi színterek létrehozását.

- a 7.§ rendelkezéseinek érvényesítése érdekében részt vesz a kulturális javak felkutatásában, számbavételében, védelmük megszervezésében.

A mûemlékvédelemrõl szóló 1997. évi LIV., valamint a kulturális örökség védelmérõl szóló LXIV. törvény-

- ben foglaltak megvalósulása, a kulturális örökség védelme érdekében együttmûködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, állami és önkormányzati szervekkel, elõsegíti az állami és önkormányzati szervek valamint társadalmi szervezetek, állampolgárok együttmûködését. Részt vesz a mûemléki értékek felkutatásában, számbavételében

- szerepet vállal a mûemléki védelem megszervezésében, a mûemléki értékek felújításában, továbbá az értékek bemutatásában

- szerepet vállal a szemlélet formálásában

Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

- 3., 56. és 57.§-a értelmében szerepet vállal az épített környezet alakításában és védelmében. Segíti a célok érdekében állami és önkormányzati szervek, állampolgárok, szervezetek együttmûködését. Részt vesz az értékek felkutatásában, védelmük megszervezésében, azok bemutatásában. Szorgalmazza és segíti a helyi védelmi rendeletek megalkotását.

4. §

A Szövetség politikai tevékenységet sem közvetlenül sem közvetve nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi vagy egyéb támogatás nem nyújt.

II.

A Szövetség tevékenysége

5. §.

A Szövetség célja megvalósítása érdekében:

1. Állami, az önkormányzati és a társadalmi szervekhez, szervezetekhez szükség szerint eljuttatja, illetve sajtó, rádió, televízió útján nyilvánosságra hozza közérdekû testületi határozatait, állásfoglalásait, észrevételeit, ajánlásait.

2. Szervezeti kapcsolatot épít ki és tart fenn a tagegyesületekkel, hogy céljaik szerinti érdekvédelmüket országos és helyi fórumok elõtt igényeik szerint elláthassa.

3. Elõmozdítja a tagegyesületek együttmûködését az országos szervezetekkel, a helyi önkormányzati és más társadalmi szervezetekkel.

4. Ajánlásokkal, tapasztalatok közreadásával, illetve közvetlen közremûködéssel és fellépéssel segíti tagegyesületei tevékenységét.

5. Országos találkozóra hívja össze tagegyesületeit, annak megrendezését önként vállaló tagegyesület székhelyére.

6. Esetenként, amikor tagegyesületei révén vagy más módon építészeti, településszerkezeti, természeti károkozásról, illetve ezek szándékáról, terveirõl tudomást szerez, azok felülvizsgálata és megakadályozása érdekében illetékes szerveknél haladéktalanul fellép, bekövetkezett kár esetén pedig eljárást kezdeményez.

7. Célja szerinti oktatási, tájékoztatási és propaganda tevékenységet végez, illetve kiadványokat jelentet meg, elõadásokat, konferenciákat és más célszerû rendezvényeket szervez. Értékmentõ néven kiadja a Városvédõk és településszépítõk lapját.

8. Részt vesz a Szövetség jellegének megfelelõ nemzetközi szervezetekben, kapcsolatokat létesít és tart fenn más országok megfelelõ szervezeteivel és segíti a tagegyesületek nemzetközi tevékenységeit. A nemzetközi kapcsolatai keretében kiadványokat jelentet meg, tanulmányutakat és más, célszerû rendezvényeket szervez.

9. Szorgalmazza mind a Szövetségben, mind tagegyesületekben végzett önkéntes társadalmi munka megbecsülését: javasolja ilyen céllal kitüntetések adományozását, emlékérmeket és díjakat alapít, pályázatokat ír ki és összehangolja a tagegyesületek ilyen irányú tevékenységét.

10. Céljai érdekében vállalkozásokat szervez, pályázatokat hirdet, alapítványokat kezel és az ezekbõl származó jövedelmeket a Szövetség céljaira fordítja.

III.

A szövetség tagjai, jogaik és kötelezettségeik

6. §

A Szövetség rendes tagjai azok az egyesületek, amelyek a Szövetség Alapszabályát elfogadják, annak szellemében tevékenykednek és csatlakozásukat a Szövetségnél alapszabályuknak megfelelõen beterjesztették és tagdíjfizetési kötelezettségüket vállalták.

A Szövetség pártoló tagjai azok az egyesületek, továbbá nem jogi személyek, baráti körök és bizottságok, amelyek az (1) pontban foglaltakat elfogadják, de nem vállalnak tagdíjfizetési kötelezettséget.

A Szövetség tiszteletbeli tagjai és tiszteletbeli tisztségviselõi lehetnek azok, akiket a Közgyûlés, a Szövetség céljainak megvalósításáért végzett kiemelkedõ tevékenységük elismeréseként szótöbbséggel megválasztott.

7. §.

A Szövetség tagjai közül törölni kell, ha a tagegyesület:

a/ megszûnt

b/ kilépett

c/ a Közgyûlés kétharmados többséggel kizárta.

A Közgyûlés az Országos Választmány javaslatára kizárja azt a tagot, aki egy éven keresztül saját hibájából nem fizette meg a tagdijat elõzetes írásos felhívás ellenére.

A kizárási javaslatról az érintett rendes, vagy tiszteletbeli tagot a Közgyûlés elõtt 30 nappal írásban értesíteni kell. A kizárási eljárás alá vont tagnak az Országos Választmány elõtti meghallgatására az értesítésben lehetõséget kell biztosítani. A kizárási határozatot a kizárási eljárás alá vont tag megtámadhatja az egyesülési jogról szóló 1989. évi törényben foglaltak szerint.

8. §.

A tagegyesületek jogai:

A tagegyesület teljes mértékben önálló.

A rendes tag tagegyesület a Szövetség Közgyûlésébe 500 fõs tagságig 1 fõ szavazati joggal rendelkezõ küldöttet, míg 500 fõs tagság felett 2 fõ szavazati joggal rendelkezõ küldöttet delegálhat.

A pártoló tag tagegyesület, baráti kör, bizottság a Közgyûlésre 1 fõ tanácskozási joggal rendelkezõ küldöttet delegálhat.

Minden tagegyesület jogosult a Szövetségtõl tájékoztatás igénybevételére, a Szövetség érdekképviseleti tevékenységére, pályázatain és rendezvényein való részvételre.

A tag a küldöttjén keresztül választhat és választható.

9. §

A tagegyesület kötelezettsége:

A Szövetség általános céljainak támogatása, tapasztalatainak átadása, elsõsorban helyi tevékenységén keresztül.

A rendes tagok kötelessége a tagdíj megfizetése. Azok a rendes tagok, akik tagdíjukat nem fizették be, annak rendezéséig nem élhetnek szavazati jogukkal. Ha a rendes tag a választmány írásbeli felszólításában kitûzött póthatáridõben sem fizeti be a tagdíjat, azzal kizárására adhat okot.

IV.

A szövetség szervezeti felépítése

10. §

A Szövetség testületi szervei: a Közgyûlés, az Országos Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság.

A Szövetség alkalmi szervei: a Közgyûlés vagy az Országos Választmány által célja megvalósítása érdekében létrehozott bizottságok.

A Szövetség tisztségviselõi: az elnök, a két alelnök, a titkár, az Országos Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság tagjai. A Szövetség tisztségviselõit a Közgyûlés öt évre választja meg.

Nem lehet a Szövetség tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszûntét megelõzõ 2 évben legalább 1 évig vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerõs bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektõl eltiltott.

A Közgyûlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vesz részt a Közgyûlés, valamint az Országos Választmány ülésein, mandátuma öt évre szól.

11. §

A KÖZGYÅ°LÉS

A Szövetség legfelsõbb szerve a Közgyûlés, ami a tagegyesületek küldötteinek összességébõl áll.

A Közgyûlés munkájában nem vehet részt, illetve nem lehet küldött az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszûntét megelõzõ 2 évben legalább 1 évig vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerõs bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektõl eltiltott.

A Közgyûlés legalább évente egyszer ülésezik, ha azonban a bíróság elrendeli vagy a tagegyesületek egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kívánja, a Közgyûlést az indítvány beérkezésétõl számított 30 napon belül össze kell hívni.

A Közgyûlést az Országos Választmány írásban, a napirend közlésével hívja össze.

Meghívója amit a Közgyûlés napja elõtt 30 nappal kell megküldeni a tagegyesületeknek, illetve mindazoknak, akiknek a részvételét az Országos Választmány szükségesnek tartja tartalmazza a Közgyûlés helyét, idõpontját és napirendjét.

A Közgyûlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi ponttal megismételt közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyûlés idõpontját, a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképességére történõ figyelmeztetéssel már az eredeti meghívóban közölni kell.

A Közgyûlés munkáját plenáris ülésen és a tagozatok szekcióülésein látja el. Az üléseket az elnök illetve az alelnök vezetik.

A plenáris ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály elfogadása és módosítása,

• a szövetség feloszlásának, más egyesülettel történõ egyesülésének elhatározása,

• a tisztségviselõk, az Országos Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság tagjainak megválasztása,

• a költségvetés, a közhasznúsági jelentés és a zárszámadás elfogadása,

• a Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság éves beszámolójának és jelentéseinek elfogadása,

• az éves tagdíj megállapítása,

• tag kizárása

A Közgyûlés határozatait a jelenlévõ küldöttek szavazatainak egyszerû többségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlevõk legalább egyharmada kéri. Szavazategyenlõség esetén a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

A Közgyûlés adott határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

• a kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

• bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minõsül elõnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli juttatás.

A Közgyûlésen megjelentek kétharmados szavazatára van szükség:

• a tagegyesület kizárásakor,

• a tisztségviselõk felmentéséhez,

• a Szövetség társulásához,

• a Szövetség feloszlatásakor.

A Közgyûlés határozatait a rendelkezõ rész, hatálya, dátuma, sorszáma, az azt támogatók, ellenzõk és tartózkodók számának feltüntetésével jegyzõkönyvbe kell foglalni. A jegyzõkönyvet az elnök (alelnök), és a Közgyûlés által hitelesítésre megválasztott két küldött írja alá. A jegyzõkönyvet folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartásba kell lefûzni, oly módon, hogy az egyes közgyûlési határozatok visszakereshetõk legyenek.

A Közgyûlés határozatait a Közgyûlés idõpontjától számított 90 napon keresztül a titkárságon elhelyezett faliújságra ki kell függeszteni. A közgyûlés határozatait az Értékmentõben közzé kell tenni.

A Közgyûlés határozatait azokkal, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy bármilyen más módon érintettek, külön írásban is közölni kell. (Ajánlott levél vagy közvetlen átadás formájában.)

Amennyiben a határozat nyilvános pályázat eredményét is tartalmazza a határozatot a pályázat meghirdetésével azonos módon közzé kell tenni.

A Közgyûlés ülései nyilvánosak, azon bárki a részvételi szándék elõzetes bejelentése mellett megfigyelõként részt vehet.

A Közgyûlésen tanácskozási joggal részt vehetnek a Város- és Faluvédõk Szövetsége Ellenõrzõ Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) tagjai.

12. §

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY

Az Országos Választmány két Közgyûlés közötti idõszakban teljes felelõsséggel, önállóan intézi és irányítja a Szövetség tevékenységét, segíti a tagegyesületek munkáját. Jogosult, egyben köteles intézkedni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyûlés hatáskörébe.

Az Országos Választmány a Közgyûlés által választott testület. Tagjai az elnök, két alelnök, titkár, valamint a Közgyûlés által választott 11 tag. A Választmány tagjainak mandátuma öt évre szól.

A Választmány munkájában nem vehet részt, illetve nem lehet tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszûntét megelõzõ 2 évben legalább 1 évig vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerõs bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektõl eltiltott.

A Választmány üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenõrzõ Bizottság elnökét és a következõ országos találkozót rendezõ egyesület képviselõjét.

A Választmány ülései nyilvánosak. Azokon a tagokon kívül mások a részvételi szándék elõzetes bejelentése után részt vehetnek. Kivételesen a Választmány üléseirõl a nyilvánosság - a Szövetség fontos érdekére tekintettel - egyhangú szavazással kizárható.

A Választmányt az elnök legalább negyedévenként, a napirend megjelölésével írásban, legalább 8 napos idõközzel hívja össze.

Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi ponttal megismételt választmányi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés idõpontját, a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképességére történõ figyelmeztetéssel már az eredeti meghívóban közölni kell

A Választmány határozatait egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlõség esetén a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni.

A határozatokat - azok rendelkezõ részének, hatályának, sorszámának, dátumának, a támogatók és ellenzõk, valamint tartózkodók számának feltüntetésével jegyzõkönyvben kell rögzíteni, amelyet a Választmány tagjainak és az Ellenõrzõ Bizottság elnökének, valamint a határozattal érintetteknek írásban is meg kell küldeni. A jegyzõkönyvet folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartásba kell lefûzni, oly módon, hogy az egyes határozatok visszakereshetõk legyenek.

A Választmány határozatait a választmányi ülés idõpontjától számított 30 napon keresztül a titkárságon a faliújságra ki kell függeszteni.

A választmány hatáskörébe tartozik:

• a tagegyesületek felvétele,

• bizottságok és tagozatok alakítása,

• az ügyrend és a gazdálkodási szabályzat elfogadása,

• a vállalkozások indítása és anyagi kötelezettségvállalás,

• döntés minden olyan ügyben, mely nem tartozik a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe,

• a közgyûlési elõterjesztések jóváhagyása,

• szabad pénzeszközök befektetése,

• alapítványok mûködtetése.

13. §

az ellenõrzõ bizottság

Az Ellenõrzõ Bizottság a Szövetség felügyelõ szerve, amely elnökbõl és két tagból áll, akik nem lehetnek tagjai a Választmánynak. Az Ellenõrzõ Bizottság mandátuma öt évre szól.

Az Ellenõrzõ Bizottság munkáját a Választmánytól és minden más szövetségi szervtõl függetlenül végzi a Közgyûlés által jóváhagyott ügyrend alapján. Kizárólag a Közgyûlésnek van alárendelve, és annak tartozik felelõsséggel. Elnökét és tagjait intézkedési jog illeti meg.

Az Ellenõrzõ Bizottság köteles ellenõrizni:

• a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerû mûködését

• a Szövetség költségvetés szerinti gazdálkodását, és ennek keretében rendszeres idõközönként a pénz- és anyagkezelést, valamint a bizonylati fegyelmet,

• a szövetségi szervek határozatainak végrehajtását.

Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az éves közhasznúsági jelentést csak az Ellenõrzõ Bizottság elõzetes véleményezése után lehet a Közgyûlés elé terjeszteni.

A Bizottság ha szükségét látja megállapításairól tájékoztatja a Szövetség elnökét, vagy a Választmányt, egyébként köteles tevékenységérõl évente a Közgyûlésnek beszámolni.

Nem lehet az Ellenõrzõ Bizottság elnöke vagy tagja aki

• a Közgyûlés küldötte, az Országos Választmány tisztségviselõje, vagy tagja,

• a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban van, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

• a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve

• aki a fenti a-c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

Az Ellenõrzõ Bizottság köteles az Országos Választmánynál a Közgyûlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• a Szövetség mûködése során jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetõleg enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé,

• a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

A rendkívüli Közgyûlés összehívására vonatkozó indítványt az Országos Választmány a soron következõ ülésén köteles megtárgyalni, és a rendkívüli Közgyûlés a Választmány ülésétõl számított 30 napon belül összehívni. Ha az Ellenõrzõ Bizottság indítványát az Országos Választmány elutasítja, a Közgyûlést az Ellenõrzõ Bizottság elnöke is jogosult összehívni.

14. §

A SZÖVETSÉG ELNÖKE, ALELNÖKE ÉS TITKÁRA FELADATAI

Az elnök, és az alelnökök, valamint a titkár mandátuma öt évre szól.

Az elnök:

• képviseli a Szövetséget bíróságok, hatóságok és harmadik személyek elõtt,

• a Szövetség testületi határozatainak megfelelõen irányítja az alelnökök és a titkár bevonásával a Szövetség munkáját,

• a költségvetés szerint irányítja a Szövetség munkáját,

• összehívja a Választmányt, és gondoskodik arról, hogy az ellássa feladatát,

• ellenõrzi az Alapszabály betartását és a testületek határozatainak végrehajtását,

• kijelölt tisztségviselõvel együtt utalványozási és munkáltatói jogot gyakorol,

• köteles beszámolni a Választmánynak az elõzõ ülés óta eltelt idõszak szövetségi és abban saját tevékenységérõl,

• gondoskodik a testületi ülések jegyzõkönyveinek és emlékeztetõinek elkészítésérõl.

Az alelnökök:

• a Választmány által meghatározott módon közremûködnek a Szövetség tevékenységének irányításában.

• helyettesítik az elnököt megbízatásuk szerint, illetve akadályoztatása esetén.

Az alelnökök az elnök segítése, a Szövetség tevékenységének folyamatossága és hatékonysága érdekében önállóan is képviselik a Szövetséget, utalványozási joggal rendelkeznek.

A titkár:

• segíti az elnököt feladatainak ellátásában.

• végzi a Szövetség szervezési teendõit.

• nyilvántartást vezet a tagegyesületekrõl.

• irányítja a Szövetség ügykezelését és levelezését.

• irányítja a Szövetség alkalmazottait.

15. §

A TAGOZATOK ÉS MUNKABIZOTTSÁGOK

A tagozatok és bizottságok a Közgyûlés vagy a Választmány által meghatározott feladatok ellátására létrehozott testületek, amelyek a Választmány tanácsadó és javaslattevõ szervei.

A Tagozatok és a Bizottságok elnökeit a Közgyûlés jogosult megválasztani, az ügyrendjét és éves munkatervét pedig a Választmány hagyja jóvá.

A bizottság elnöke felelõs a bizottság mûködéséért és feladatai végrehajtásáért, jogosult e körben önállóan eljárni és intézkedni, köteles a tevékenységérõl a Választmánynak beszámolni.

Tagozatok vagy Bizottságok a tagegyesületek kívánságára érdekeik egyeztetése, képviselete, illetve fellépésük és tevékenységük összehangolása céljából megyénként, vagy tájanként is alakulhatnak (területi szövetségek), amelyek önállóan megválaszthatják vezetõségüket, meghatározhatják mûködésük szabályait és tevékenységük rendjét.

V.

A SZÖVETSÉG ÜGYVITELE ÉS GAZDÁLKODÁSA

16. §

A Szövetség ügyviteli szervezetét, az alkalmazotti munkaviszony létesítésének feltételeit a költségvetés keretei között az Országos Választmány határozza meg. Ugyancsak az Országos Választmány állapítja meg az ÜGYRENDET és a GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATOT.

17. §

A Szövetség gazdasági vezetõjét az Országos Választmány alkalmazza.

A gazdasági vezetõi feladatokkal csak pénzügyi- számviteli képesítéssel rendelkezõ, büntetlen elõéletû személy bízható meg.

A gazdasági vezetõ feladat- és felelõsségi körébe tartoznak:

1. A Szövetség pénz- és hitelügyeinek, a könyvelésnek a rendelkezések szerinti nyilvántartásoknak és a vagyonkezelésnek intézése.

2. A költségvetési tervezet és mérleg készítése.

3. Az éves közhasznúsági jelentés elkészítése.

4. Tájékoztatás a Szövetség testületei, tisztségviselõi, valamint illetékes külsõ ellenõrzõ szervek részére a Szövetség gazdálkodásáról, vagyoni helyzetérõl.

18. §

A Szövetség vagyonát pénz- és egyéb eszközök, továbbá azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik, amelyek gazdálkodása eredményeként vagy módon keletkeztek.

A Szövetség minden vagyona és jövedelme a Szövetség céljait és mûködését szolgálja.

A Szövetség céljai érdekében a rendelkezések figyelembevételével - gazdasági tevékenységet folytat, alapokat képezhet, létesítményeket hozhat létre, vállalkozásokat mûködtethet, indokolt esetben más társadalmi és állami szervekkel együtt is.

A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a vállalkozással elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célra fordítja.

A Szövetség pénzügyi és anyagi tevékenységéért, valamint kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

A Szövetség megszûnése esetén vagyonát a Szövetség eredeti célkitûzéseinek megfelelõen kell hasznosítani.

19. §

A Szövetség a tisztségviselõt, az Országos Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság tagjait, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ szolgáltatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A Szövetség cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

20. §

A Szövetség éves költségvetés szerint gazdálkodik, amit a Közgyûlés hagy jóvá.

Az éves gazdálkodás tervében jóváhagyott összegeknek a rendeltetésszerû és a mindenkori pénzügyi elõírásoknak megfelelõ felhasználásáért, valamint a Szövetség vagyontárgyainak kezeléséért az elnök a felelõs.

21. §

Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést kell készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

VI.

Nyilvánosság

22. §

A Szövetség mûködése - közhasznúságára tekintettel és ebben a körben - nyilvános. A Szövetség határozatait, tevékenységére és mûködésére vonatkozó iratokat, az éves jelentést és a közhasznúsági beszámolót - legalább 3 nappal korábbi elõzetes bejelentés után, - a Szövetség titkárságán bárki megtekintheti, az iratokról kézzel feljegyzést készíthet. Az iratokat azonban a Szövetség irodájából csak az elnök, (alelnök) vagy a titkár elõzetes hozzájárulásával lehet kivinni.

A Szövetség a közhasznúsági beszámolójának, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egyszer, a tárgyévet követõ év elsõ hat hónapjában közzé teszi, és azt sajtó útján nyilvánosságra hozza.

VII.

Szolgáltatások igénybevétele

A Szövetség közhasznú szolgáltatásait a tagokon kívül bárki más is igénybe veheti, így részt vehet a Szövetség által szervezett rendezvényeken, kulturális eseményeken, tudományos elõadásokon, megismerheti a Szövetség által támogatott tudományos kutatások eredményeit, illetve részt vehet a nyilvános pályázatokon.

A Szövetség szolgáltatásainak nyújtásánál a pályázatok szakmai sajátosságain kívüli egyéb körülményt figyelembe venni nem jogosult. Az egyes támogatások kapcsán az érdekeltek igényelhetik, hogy a pályázat eredményeirõl, a hozott döntés okairól, a mérlegelés szempontjairól tájékoztatást kapjanak. Nyilvános pályázat esetén a pályázat elbírálásáról a meghirdetéssel azonos tájékoztatást kell adni, kivéve, ha a felhívás ettõl eltérõ rendelkezést tartalmazott.

A Szövetség az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételének módját a titkárságon kifüggesztett faliújságon teszi közzé. Egyes esetekben országos vagy helyi sajtóban nyilvánosságra is hozza, illetve a szolgáltatásokkal megcélzott körrel közvetlenül is közli.

VIII.

A szövetség megszünése

A Szövetség megszünik, ha

-a közgyûlés a szövetség feloszlását vagy más társadalmi szervezettel történõ egyesülését kimondja, illetve

-a bíróság feloszlatja, vagy megszünését megállapítja.

IX.

Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadók.

Ezen alapszabály a korábban A Város és Faluvédõk Szövetségének alapszabálya címen bejegyzett okirat módosítása.

Jelen Alapszabályt - annak módosításaival egységes szerkezetben - a Szövetség 2005. április 30-án tartott közgyûlése megtárgyalta és elfogadta.