A Város- és Faluvédõk Szövetsége (Hungaria Nostra)
Magyarországon az elsõ városszépítõ bizottságok, egyesületek a XIX. század elsõ felében alakultak. 1808. november 21-én tartotta elsõ ülését a fõvárosban a Szépítõ Bizottmány. Sopronban 1820-ban alakult hasonló. Szombathelyen "Tsinosságra Ügyelõ Bizottság" jött létre. Az egyesületi forma a század második felében terjedt el. A századfordulón már szinte minden városban és számos községben volt szépítõ egyesület. Az egyesületek mûködési feltételei azonban csak 1949-ig voltak adottak. A megváltozott politikai helyzetben kénytelenek voltak beszüntetni mûködésüket. A városszépítõk az 1960-as évektõl próbálkoztak ismét a mozgalom újraélesztésével. 1981-ben azonban még mindössze 11 városszépítõ, városvédõ egyesület mûködött.
A városvédõ, -szépítõ egyesületeket elõször (1981. október 7-8-án) a Szombathelyi Szépítõ Egyesület hívta országos találkozóra, Szombathelyre. A résztvevõk egyetértettek abban, hogy tevékenységük erjesztõ, kezdeményezõ és tudatformáló szerepet játszik a településvédelemben, településfejlesztésben, közösségek alakításában. Aztán 1982-ben Kaposvár, 1984-ben Kazincbarcika, 1985-ben Szarvas következett.
Az egyesületek 1986-ban alakították meg szövetségüket Város-Község Védõ és Szépítõ Egyesületek Szövetsége néven. A Szövetség 1991-ben változtatott nevén, azóta Város- és Faluvédõk Szövetsége néven mûködik.
A Szövetség célja: a magyarországi települések természeti és épített értékeinek védelme, a tájhoz, történelemhez, településszerkezethez illõ fejlesztése, szépítése, a helyi hagyományok, a kultúra feltámasztása, gyarapítása.
A Szövetség jelenleg mintegy 250 tagegyesületet tömörít. Az Europa Nostra - Európa legnagyobb nemzetközi civil szervezete - 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungaria Nostra néven.
A Szövetség Budapesten irodát tart fenn, részben a szervezet koordinációs és adminisztrációs feladatai, valamint tagszervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, mûködésük segítése céljából.
1991 óta kéthavonta saját, országos terjesztésû lapot jelentet meg Értékmentõ néven.
Elnöke: Ráday Mihály Kossuth Díjas és Europa Nostra Díjas mûvészettörténész, a Magyar Televízió fõmunkatársa, alelnökei: Dr. Winkler Gábor Ybl-díjas építész, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára és Srágli Lajos történész, a Magyar Olajipari Múzeum igazgató-helyettese.
A Szövetség alakulása óta minden év nyarán találkozóra hívja tagegyesületeit valamely tagegyesület székhelyére. A találkozók alkalmával a jelenlévõk a település- és környezetvédelem, és -szépítés, a településfejlesztés, nemzeti kulturális örökségünk, a közösségek helyzete aktuális kérdéseivel foglalkoznak. Az adott témakörökben véleményüket ajánlásokként fogalmazzák meg és eljuttatják az illetékesekhez, illetve sajtóban közzéteszik. Ezen alkalommal adják át ünnepélyes keretek közt a Podmaniczky-díjakat.
|